Szigetelési tanácsok
Gyakran feltett kérdések - Tudásbázis

Aquabrill technológia bontás nélkül

Mitől vizesedik a házam?

Az én házamban nem vizesek a falak, csak salétromosodik a vakolat...

Miért nem egyformán vizesednek az épületem falai?

Milyen utólagos szigetelési technológiák közül választhatok?

Mi az AQUABRILL technológia? Ez valamiféle szigetelés?

Mitől környezetvédelmi az Aquabrill falszárítási eljárás?

Hogyan működik az AQUABRILL technológia?

Milyen épületet lehet Falszárítással szigetelni? Vályogra is jó?

Használható az AQUABRILL falszárítás pincékben is?

Hogyan telepítik az AQUABRILL technológiát?

Hogy néznek ki a készülékek?

Milyen határidőket és garanciákat vállalnak az AQUABRILL technológiára?

Milyen engedélyekkel rendelkezik az AQUABRILL technológia?

Az év melyik időszaka legalkalmasabb az AQUABRILL technológia telepítésére?

Mely vizesedési problémákra nem alkalmas az AQUABRILL technológia?

Honnan fogom megtudni, hogy jól működik-e a házamban az AQUABRILL technológia?

Milyen referenciáik vannak?

Miért pont az AQUABRILL technológiát válasszam?

Mi a teendőm, ha meg szeretném rendelni az AQUABRILL technológiát?

 

 

Vissza a Kérdések főoldalára

Milyen utólagos szigetelési technológiák közül választhatok?

 

Injektálás:

Szakaszos falkibontással bitumenes lemezszigetelés

Falátfűrészeléssel nyitott résbe kemény PE lemezszigetelés
Falátfűrészeléssel nyitott résbe bitumenes lemezszigetelés

Falátfűrészeléssel nyitott résbe két oldalon bordás kemény műanyaglemez szigetelés

Falfugába hullámosított fémlemez beütése

Bontás nélküli szigetelés: AQUABRILL technológia

 

 

Injektálás:

Gravitációs úton betöltött pórushidrofobizáló anyagok.

 

A falazatok vízszintes szigetelését utólag úgy kívánják elérni, hogy a meghatározott távolságra fúrt lyukakba olyan vegyi anyagot öntenek be kézi módszerrel, amelyek hatóanyagai a falazóanyag pórusaiba szétszívódva a kapillárisok falára tapadva nedvtaszítóvá teszik azok felületét. Így a kapilláris felszívó erő lecsökken – esetleg meg is szűnik – ezáltal a kapillárisban a víz szintje lecsökken.

Ilyen pórushidrofobizáló anyagok a szilikonok, sziloxánok és viaszok. Ezen túl esetenként pórustömítő vízüveget is tartalmazhatnak.
Ennek speciális esete, amikor a furatba a vegyi anyagot fagyasztott rúdként helyezik be. A hatóanyag szétszívódása a vegyi anyag felolvadásával fokozatosan és egyenletesen történik meg.
Az általános hátrányok mellett ezen anyagok további hátrányai:

  • A gravitációs úton beöntött anyag eljut-e a falazat minden kapillárisába, és ott a teljes felületet képes-e víztaszítóvá tenni.
  • A fal tégla-kő elemei közti meszes fugahabarcs a korábban felhúzódott sók roncsoló hatásának kevésbé tud ellenállni. Így viszont a kötőanyagukat vesztett homokba hiába töltik be a hidrofobizáló szert, az nem tudja kifejteni hatását. E helyek – a kisebb ellenállás miatt – egyébként is jelentősen több vegyi anyagot „nyelnek el”, feleslegesen.
  • A nedvességgel telítődött építőanyagban a víz jelenléte erősen korlátozza a vegyi hatóanyag szétszívódását, diffúzióját. Ezen az egyes vegyi anyagokba adagolt – a falazat száradását segíteni hivatott – alkohol intenzív párologtatása sem segít. Ha a szigetelési síkot olyan magasságban választjuk meg, ahol a kapillárisok telítettsége nem gátolja a hatóanyag szétszívódását, az viszont olyan magasan lehet, ami e sík alatt jelentős faltömeget tesz védtelenné a kapilláris vízzel szemben. Ez viszont esetenként – a falazóanyag tömörségétől függően – a kifagyás veszélyét hordozza magában. Egy úttal nagy felületek maradnak védelem nélkül.
  • Ha ki is alakul a jó víztaszító sáv, az folyamatosan érintkezik a kapillárisban felhúzódó vízzel. Ám a tartósan vízzel érintkező hidrofobizáló anyagok szigetelő hatása idővel lecsökken, sőt hosszabb idő alatt meg is szűnik.
  • Egyes vegyi anyagokba adagolt pórustömítő vízüveg (kovasav-gél) a kapilláris kiszáradásakor erősen zsugorodik, repedezik. Így nagyobb szívóképességű másodlagos kapillárisok jöhetnek létre, amik további falnedvesedést okozhatnak – a leszűkített kapilláris átmérő miatt – akár méterekkel is feljebb.
  • A fagyasztott rudak felolvadásával bejuttatott vegyi anyag szétszívódásának egyenletessége ugyan létrejöhet, ám ez erősen függ a bevitel külső hőmérsékletétől. Továbbra sem oldja meg azt a problémát, hogy a hatóanyag a kisebb ellenállást tanúsító fugákba szivárogjon szét és így a falazó téglatestbe kevesebb hatóanyag tud bejutni.

Ezen eljárások hatékonysága bizonytalan, alkalmazása túlhaladott. Kiváltképpen azért, mert korszerűbb anyagokkal, nyomással – gépi úton bevitt injektáló anyagok biztosabb szigetelő hatást adnak.

 

tetejére

Gravitációs úton betöltött pórustömítő cementiszapos anyagok.

 

A falazatok vízszintes szigetelését utólag úgy kívánják elérni, hogy a meghatározott távolságra fúrt lyukakba olyan vegyi folyadékot öntenek be kézi módszerrel, amelyek hatóanyagai – a bennük lévő sók – a falazóanyag pórusaiba szétszívódva a fal anyagával és a cementtel reakcióba lépve olyan oldhatatlan vegyületeket képeznek, amelyek a pórusokat tömítik, de legalábbis erősen leszűkítik. Így a kapillárisban a vízfelszívódás megszűnik, vagy erősen lelassul.

Az általános hátrányok mellett ezen anyagok további hátrányai:

  • A szigetelni kívánt falazóanyag tartalmaz-e elegendő reakcióra képes iont ahhoz, hogy a kívánt reakció létre jöjjön. Ha ez létre is jön nem biztos, hogy elegendő tömítő anyagot hoz létre a kapilláris teljes lezárásához. Előfordulhat, hogy csak leszűkíteni tudja a kapillárist, így kisebb átmérőjű – de nagyobb szívóképességű – kapillárisok jönnek létre. Ez által viszont a nedvesség határa feljebb emelkedik.
  • A falban lévő nagy mennyiségű nedvesség képes a betöltött anyag alkotórészeit a vegyi reakció lejátszódása előtt szétmosni. Ezek a nedvességgel kihúzódnak és a felületen további nem kívánt sókoncentrációt is létre hozhatnak. Ezek erősen károsítani fogják a rákerülő kiváló légpórusos vakolatot is.
  • Ha viszont nincs elegendő és egyenletes nedvesség a falban – amit mesterséges nedvesítéssel sem lehet elérni – akkor a reakció gyorsabban fog lejátszódni, így a furat körül csak egy vékony szigetelő réteg alakul ki. A kívánt egymásba érő „szigetelő-hurkák” nem jönnek létre, és a szigetelő sávok között a nedvesség – ha csökkentett mértékben is – de továbbra is fel tud hatolni.


Ezen eljárások hatékonysága bizonytalan, alkalmazása túlhaladott. Kiváltképpen azért, mert korszerűbb akrilát-géles anyagokkal, magas nyomással – gépi úton bevitt injektáló anyagok biztosabb szigetelő hatást adnak.

 

tetejére

 

Alacsony nyomással bevitt injektált pórus-hidrofobizáló szigetelés.

 

Ha a szigetelési szakvélemény nem mutat jelentős sóterhelést, akkor ez a módszer hatásos lehet. Akkor alkalmazható, ha a fal nedvességtelítettsége alacsonyabb, mint 80m%.

Az utólagos falszigetelések elterjedt módszere. A szigetelőanyag általában egy komponenses szilikon-mikroemulziós szigetelőanyag. Oldószermentes. Ez a furatba elhelyezett „pakkereken” – injektáló csonkokon – keresztül a fal kapillárisaiban szétterjedve a pórusok falát nedvességtaszítóvá (hidrofóbbá) teszi. Jellegzetessége, hogy a kialakuló kapilláris depresszió során a víz már nem tud feljebb hatolni, és a fal fokozatosan kiszárad.
E módszert optimálisan homogén téglaszerkezetű falakban lehet alkalmazni.
Szigetelő hatását max. 50-80%-osan telített falakban tudja kifejteni. Előnye, hogy a szigetelés vonalvezetése nem kötött, szabadon követheti a szerkezet geometriáját.
A 12-18 mm-es furatokat egymástól 10-13 cm távolságra kell úgy kifúrni 30-45o-os szögben, hogy a furatok végei a fal túloldalától 5-10 cm-re érjenek. Kétsoros elrendezés esetén a sorok között max. 8-10 cm magasságkülönbség lehet. A betöltő csonkok lehetnek véglegesen bennmaradóak, vagy többször felhasználható, kivehetőek.
Különleges esetekben – például pince boltozatoknál – a furatok készülhetnek felfelé fúrva. Ekkor a furatokat megfelelő hosszú fúrószárral kell végezni, vagy felülről lefelé ellenfuratot készíteni. A felfelé történő injektálás esetén bennmaradó „pakkerek” kerülnek elhelyezésre.
A szigetelőanyagot tiszta vízzel kell keverni az anyag jellemzőitől, és a falazat nedvességétől függően. A megfelelő injektálás után a speciális cementhabarccsal kell a furatot tömíteni. Ez után a csonkot a falazat síkjában le kell vágni. A visszanyerhető csonkokat ki kell venni. Az üreget ki kell tölteni cementhabarccsal.

Alkalmazásukkor az alábbi speciális problémák jelentkezhetnek:

  • A fal belsejében fel nem derített üregek lehetnek. Ezekbe a nyomáson besajtolt szigetelőanyag igen gyorsan elfolyhat – még mielőtt a nyomás-esésből következtetve erre reagálni tudnánk. Így feleslegesen nagy mennyiségű drága szigetelőanyag kerül a fal üregeibe. A nagyobb üregeket lehetőleg az injektálás előtt fel kell deríteni, és cementhabarccsal először ki kell tölteni. Csak utána lehet – az utánfúrást követően – a szigetelőanyagot betölteni a falba.
  • A furathosszba eső különböző sűrűségű falazó anyagokban a hatóanyag szétterjedése igen eltérő lehet. Így a nagyobb porozitású téglában, vagy tufa kőzetben kisebb nyomáson is viszonylag gyorsan el lehet érni a telített állapotot, míg a tömör, kemény kőzetben csak lassan érhető el a telített állapot. Mindezt nehezítheti a falazó elemek közti habarcs állapota. A téglák közti megfelelő szilárdságú falazó habarcs kellően továbbítja a szigetelőanyagot a falazat további rétegeibe. Ám a kemény kövek közti esetleg mállóban lévő habarcson keresztül a szigetelőanyag a kisebb ellenállás felé haladva felesleges többletmennyiségben elfolyhat. Viszont a köveket nem telíti szigetelőanyaggal.

tetejére

Magas nyomással bevitt injektált pórustömítő szigetelés:

Ha a szigetelési szakvélemény nem mutat jelentős sóterhelést, akkor ez a módszer hatásos lehet. Akkor alkalmazandó, ha a fal nedvességtelítettsége magasabb, mint 80m%.

Az utólagos falszigetelések kevésbé elterjedtebb módszere. A szigetelőanyag általában több komponenses akrilát-gél szigetelőanyag. Ez a furatba elhelyezett „pakkereken” – injektáló csonkokon – keresztül a fal kapillárisaiban szétterjedve a pórusokat tömíti, és a fal fokozatosan kiszárad.

E módszert bármilyen anyag-szerkezetű falban lehet alkalmazni. Ám az injektálás előtt gazdaságossági szempontok miatt a falazat üregességét vizsgálni és tömíteni szükséges.
Előnye, hogy a szigetelés vonalvezetése nem kötött, szabadon követheti a szerkezet geometriáját.
A 18 mm-es furatokat egymástól 13-15 cm távolságra kell úgy kifúrni 30-45o-os szögben, hogy a furatok végei a fal túloldalától 5-10 cm-re érjenek. A betöltő csonkok véglegesen bennmaradnak..

tetejére

Pince falba magas nyomással bevitt injektált pórustömítő tömbszigetelés:

Akkor alkalmazandó, ha a fal nedvességtelítettsége magasabb, mint 80m%. Egyben igény, hogy a faltestbe se jusson nedvesség. Általában magasabb használati értékű belső tereket védik e módszerrel.

Az építőanyag minőségétől és pórusosságától függően, raszterszerűen kell a furatokat elkészíteni. Az injektáló anyagot úgy kell az építőanyaggal összehangolni, hogy az építményen összefüggő szigetelés keletkezzen.
Az utólagos falszigetelések kevésbé elterjedtebb módszere. A szigetelőanyag általában több komponenses akrilát-gél szigetelőanyag. Ez a furatba elhelyezett „pakkereken” – injektáló csonkokon – keresztül a fal kapillárisaiban szétterjedve a pórusokat tömíti, és a fal fokozatosan kiszárad.

E módszert általában homogén anyag-szerkezetű falban lehet alkalmazni. Ám az injektálás előtt gazdaságossági szempontok miatt a falazat üregességét vizsgálni és tömíteni szükséges.
A 18 mm-es furatokat kell úgy kifúrni, hogy a furatok végei a fal túloldalától 5-10 cm-re érjenek. A betöltő csonkok véglegesen bennmaradóak.

tetejére

Pince fal mögötti talajban szigetelő réteg kialakítása:

Akkor alkalmazandó, ha a fal nedvességtelítettsége magasabb, mint 80m%. Egyben igény, hogy a faltestbe se jusson nedvesség. Általában magasabb használati értékű belső tereket védik e módszerrel.

Alapvető feltétele, hogy a környező talaj kellően szilárd, közmű vezetékektől mentes legyen.

A talaj minőségétől és pórusosságától függően, raszterszerűen kell a pince falakba a furatokat elkészíteni. Ekkor a falakat teljesen átfúrják. Az injektáló anyagot úgy kell a talajjal összehangolni, hogy az építmény mögött összefüggő szigetelés keletkezzen.

Az utólagos falszigetelések kevésbé elterjedtebb módszere. A szigetelőanyagot alacsony nyomáson (<10bar) juttatnak be a fal mögé. Ez a furatba elhelyezett „pakkereken” – injektáló csonkokon – keresztül a talajban szétterjedve a pórusokat tömíti, és a fal fokozatosan kiszárad. A furatokat ez után speciális cementhabarccsal kell tömíteni.

tetejére

Szakaszos falkibontással bitumenes lemezszigetelés.

 

Bármilyen anyagú falazat esetén, statikailag bármilyen vastag falban – csak a kivitelezés technikai korlátaival – alkalmazható megoldás.

 

Az épület falazatát statikailag méretezve szakaszosan kibontják a terepszint felett.

Az I. ütemben a kibontott szakasz után épen hagyott fal szakaszt követően újabb szakaszt bontanak ki. A kibontás 2-4 falazatsorral készül. A megnyitott üregben a felületet lesimítják. Ebbe az üregbe helyezik be 1 vagy 2 rétegben a bitumenes vastaglemez szigetelősávot, a megfelelő csatlakoztatás érdekében az üreg mindkét végén felhajtva min. 10-15cm-re. Ez után az üreget kifalazzák erősen javított cementhabarcsba. Ügyelni kell arra, hogy a falazat minél vékonyabb habarcsréteggel készüljön a süllyedés mértékének csökkentésére. Ha az I. ütemben kibontott falszakaszokat szigetelték – majd visszafalazták – azt követően a II. ütemben a köztes falszakaszt bontják ki. A korábban felhajtott szigetelő lemezt lefektetik, majd ehhez csatlakoztatják az újabb szigetelőlemez sávot. Ezt követően a visszafalazást itt is elvégzik.

 

E módszerrel a leggondosabb visszafalazás során is előfordulhat kisebb-nagyobb egyenletes, vagy egyenetlen falsüllyedés a falazó habarcs fokozatos tömörödése miatt.

tetejére

 

Falátfűrészeléssel nyitott résbe kemény PE lemezszigetelés:
A szigetelés kizárólag homogén tégla falazatú épületben végezhető.

 

I. ütemben a vízszintes habarcsfugát speciális géppel teljes keresztmetszetében átfűrészelik. A fűrészelést statikai méretezés szerinti hosszban végzik 10-15mm vastagsággal.
Ebbe a résbe húzzák be a 2 mm vastag kemény PE lemezt. Ez után a szigetelés feletti rést kemény műanyag ékkel felékelik. A fűrészelést ezt követően folytatják, a szigetelő lemezt és a felékelést szintén.

 

II. ütemben, ha a szigeteléssel körbe értek, a lemez feletti rést mindkét oldalon cement-habarccsal lezárják, melybe meghatározott távolságra injektáló csöveket építenek be. Ez után e csöveken keresztül gyorskötő cementhabarcsot, vagy speciális szilárduló műanyag-habarcsot injektálnak a szigetelő lemez és a falazat közé.
A vágógép a terep – padló – felett 4-8cm magasságban végzi a fűrészelést.

E módszerrel max. 130cm széles falat lehet szigetelni.
A vágógép 380V-os áramforrást igényel.

 

tetejére

 

Falátfűrészeléssel nyitott résbe bitumenes lemezszigetelés:
A szigetelés bármilyen tégla-, vagy kőfalazatú épületben végezhető.

 

A vízszintes falátvágás egy speciális géppel történik. Kötélvezetésű gyémánt-fogas berendezéssel átfűrészelik a falat. A fűrészelést statikai méretezés szerinti hosszban végzik 16-19mm vastagsággal.
Ebbe a résbe húzzák be a 4 mm vastag bitumenes lemezt. Itt nem lehet pontszerű műanyag ékes felékelést alkalmazni. Ezért a szigetelés feletti rést egy oldalról lezárják, majd azonnal kötő speciális torkrét cementhabarccsal – 6-30bar nyomással géppel töltik ki a rést. Nyomószilárdsága: 40 N/mm2.
A rés fűrészelését ez után tovább folytatják – a szigeteléssel és térkitöltéssel.

 

Igen fontos előnye e rendszernek, hogy a belső padlószigetelés bitumenes lemezét csatlakoztatni hozzá!

E módszer száraz vágási technikával történik!!

E módszerrel max. 150cm széles falat lehet szigetelni.

 

Hátránya: Az összes belső burkolatot cserélni kell.

 

tetejére

 

Falátfűrészeléssel nyitott résbe két oldalon bordás kemény műanyaglemez szigetelés:
A szigetelés bármilyen tégla-, vagy kőfalazatú épületben végezhető.

 

A vízszintes falátvágás egy speciális géppel történik. Kötélvezetésű gyémánt-fogas berendezéssel átfűrészelik a falat. A fűrészelést statikai méretezés szerinti hosszban végzik 14-16mm vastagsággal.
Ebbe a résbe – a fenti rés vastagságánál 0,2-0,3mm-rel vastagabb – két oldalt bordázott 9,5 cm széles kemény PVC lemez-sínt ütnek be. Ezzel a módszerrel a szigetelés feletti falazat azonnal felékelésre kerül. Ezzel szinte teljesen elkerülhető a falazat akár legcsekélyebb süllyedése is.
A szigetelő lemez beütése előtt a résbe gyorskötő cementhabarcsot terítenek. A műanyaglemez beütés megkezdésekor a lemez bordáira is gyorskötő cement-habarcsot helyezve – ill. speciális géppel besajtolva – a szigetelő lemez mindkét oldalán szilikátos kapcsolattal rendelkezik. Ezért a szigetelés megfelelően földrengés-biztos.
A rés fűrészelését ez után tovább folytatják – a szigeteléssel és térkitöltéssel.

Igen fontos körülmény, hogy a belső padlószigetelés bitumenes lemezét csak körültekintő módon lehet csatlakoztatni e szigetelő lemezhez.

E módszer száraz vágási technikával történik!!

E módszerrel akár 200-300cm széles falat is át lehet szigetelni.

 

Hátránya: Az összes belső burkolatot cserélni kell.

 

tetejére

 

Falfugába hullámosított fémlemez beütése:
A szigetelés kizárólag homogén tégla falazatú épületben végezhető.

 

A falazat vízszintes habarcsfugájába speciális géppel hullámosított fémlemezt ütnek be. A lemezek hossza – egyben az egy oldalról szigetelhető fal vastagsága is – max. 60 cm. A lemezek szélessége típusonként változó. Fontos tényező, hogy a lemezek átfedése min. 2 hullám legyen.
E rendszer előnye, hogy a lemez feletti fal azonnal felékelésre kerül. Másik jelentős előnye, hogy a résnyitás és a szigetelés egy művelettel elvégezhető.

Hátránya viszont, hogy egy oldalról max. 60 cm széles fal szigetelhető. Ennél szélesebb falat már két oldalról kell szigetelni. Ez viszont már hiba lehetőséget is hordoz. Nem biztos, hogy találkozik a két lemez. Másik hátránya, ha a lemez érkezési oldalán a futó téglasor csak kicsit is lejjebb van a többi téglánál, vagy a beverés nem teljesen követi a fuga síkját – akkor a beérkező lemez éle jelentős roncsoló hatást fejt ki a tégla elemekre. Kisebb, de akár nagyobb faltömeg is leszakításra kerülhet. Ennek kihegyezett vágó-élű változata ezt a problémát csökkenti, de nem szünteti meg.

 

 

Bontás nélküli falszárítás: Aquabrill technológia

 

Erről szól a többi kérdés és válasz...

 

tetejére

 

 

Ugrás a következő kérdésre

Főoldal | Felújítási tanácsok | Aquabrill Épület-harmonizálás | Vitális Víz technológia | Árajánlat kérés| Kapcsolat